A lumineszcens kormeghatározás a radiometrikus kormeghatározások csoportjába tartozik. Világszerte egyre elterjedtebb, mert a földtörténeti közelmúlt (negyedidőszak) üledék-felhalmozódási és eróziós folyamatainak kormeghatározása a környezet alakulása és a klímaváltozás összefüggéseinek feltárása érdekében értékes információkat szolgáltat. A módszer lényege az egyes ásványokban (kvarc, földpát, cirkon) háttérsugárzás hatására csapdázódott elektronok mennyiségének (a lumineszcens jel nagyságának) mérése, és így a minta betemetődésétől/felhevítésétől számított idő (lumineszcens kor) meghatározása. A lumineszcencia egyedüli módszerként az üledékszemcsék betemetődési koráról szolgáltat közvetlen információt, és egyaránt használható eolikus, fluviális, glacio-fluviális, vagy tengeri-tavi üledékek datálására. Két fő típusa ismeretes: az egyik a termolumineszcencia (TL, hevített anyagok datálására); a másik, földtani vizsgálatok esetén elterjedtebb típusa az optikai lumineszcencia (optically stimulated luminescence: OSL). A különböző lumineszcens módszerekkel meghatározható időintervallum néhány 10 évtől több 100 000 évig terjed.